A fogyatékos emberek munkavégzésbe ágyazott szakmai jellegű képzéseinek célja, hogy a résztvevők egy adott tevékenységhez kapcsolódó feladatsort elsajátítsanak, majd a munkavégzés során azt megfelelő minőségben tudják végezni. A betanító képzések és gyakorlatok hozzájárulnak a célcsoport eredményes foglalkoztatásához, továbbá ahhoz, hogy növekedjen a fogyatékos emberek foglalkoztatási aránya.

A képzések eredményeképpen a fogyatékos személy egy adott szakma feladatainak egyre szélesedő spektrumát képes elvégezni, ezzel a Lantegi módszerrel kiválasztott munkakört betölteni.

A Fogyatékos emberek felnőttképzése minden foglalkoztatási forma esetén és a mindennapi életminőség magas szinten tartásában is indokolt. A folyamatos képzés, és készség fejlesztés hozzájárul ahhoz, hogy a fogyatékos személyek egyéni képességit a lehető legmagasabb szinten érjék el.
A képzések hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyatékos személyek számára is adott legyen, hogy a közoktatási intézmény befejezése után szakmát választhat vagy továbbtanulhat abban az oktatási intézményben, ahol szeretne. Jelenleg mindez az autista, értelmi fogyatékossággal élő felnőttek számára nem lehetséges, az intézményrendszer hiánya miatt, ezért tölt be az Aktív Műhely elemeként a fogyatékos autista emberek képzése hiánypótló szolgáltatást
Jelenleg a közoktatás speciális szakiskolai oktatásában létező szakmai képzések nem a piaci igényekre reagálnak, így az értelmi fogyatékossággal élő, autista felnőtteknek esélyük sincs arra, hogy a munkaerőpiacon megjelenjenek potenciális munkavállalóként.

A fogyatékos személyek számára 2001-től a Törvény a felnőttképzésről (2001. évi CI.) biztosítja a lehetőséget és a jogot arra, hogy:

• az Alkotmányban biztosított tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön
• a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott lehetőségeia társadalom minden tagja számára bővüljenek
• az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába és sikeresek legyenek életük során
• a felnőttkori tanulás és képzés révén az életvitel minősége javuljon

Az autista, értelmi fogyatékossággal élő célcsoport számára elengedhetetlen, hogy az iskoláskoron túl is képezzék magukat, alkalmazkodó képességüket folyamatosan fejleszthessék az egész életen át tartó tanulás gondolatának jegyében. Az életüket pályaorientációs tanácsadással kell kísérni, elősegítve ezzel az egész élet során tartó fejlődés lehetőségét.
Az általános célú képzés minden értelmi fogyatékossággal élő, autista felnőtt számára szükséges heti 30-10 órában. (A fogyatékosságból adódó hiányok kompenzálására az önálló életvitel képzési program szerint heti 30-10 óra csökkenő ütemű, fejleszthető képzésre van szükség.)
Ennek a felnőttképzési formának az OKJ-s képzési forma keretein belül működnie kell. Az általános célú képzésben minden fogyatékosnak élete végéig részt kell venni minimum heti 10 órában.

Általános képzés

Az alábbi általános képzési tartalom (szociális készségek/autonómia) az autista és értelmi fogyatékos ember számára olyan, mint a mozgássérültnek a kerekesszék, a siketnek a hallókészülék, a vaknak a vakvezető kutya. Ezek az eszközök a fogyatékos ember részévé válnak, ezekkel válik élhetővé az életük. Az autisták és értelmi fogyatékosok számára ez a segédeszköz az alábbi képzési panel, mely magas óraszámmal kezdődhet el (heti 30 óra) folyamatosan csökkentendő és – a tapasztalatok szerint - minimum 10 óra a szükséges, mely az élethosszig tartó tanulás formájában valósítandó meg, egyéni képzési tervek és értékelések alkalmazásával.

1. Szociális készségek/autonómia:

• Önálló életvitel: közlekedés, pénzkezelés, bevásárlás, telefonhasználat,  házimunka és a  háztartási gépek biztonságos ellátása, ill. használata, időbeosztás, kommunikáció
• Szocializáció: társas viselkedés, párkapcsolat, szexuális viselkedés

Önvédelem (autizmus-specifikum): legyen igénye a  konfliktusok megelőzésére

• Fogyatékosságból adódó, fejlesztő jellegű képzések: Értelmi fejlesztés, lovaglás, zeneterápia, kézművesség (finommotorika, vizuális nevelés), (egyéni) gyógytorna

A szociális készségek elsajátítása folyamatában el kell végezni a munka-alkalmassági és pályaorientációs vizsgálatot:

• a szociális szférában alkalmazott vizsgálati módszerrel mérhetőek a szociális készségek,
• speciális felmérés: a piackutatásnak megfelelő és az egyén képességeihez legközelebb álló szakmacsoportra vonatkozó kérdőíves felmérés (nonverbális kommunikáció esetén jegyzőkönyvvel rögzítendők az adott válaszok)
• Mindezt kiváltja a Lantegi- módszer, melyet a spanyol partner alkalmazott és az Aktív Műhely partnerség adaptál a magyarországi viszonyokra.
• a szakma gyakorlati megismertetése 30-50 órában

Amennyiben a hallgató - támogatott döntése alapján - részszakma-képzésben fog részt venni, képzési tervét az alábbiakkal kell bővíteni:

2. A megszerzett ismeretek adaptálása munkahelyi környezetre

A munkával kapcsolatos készségek fejlesztése során a hangsúlyt az olyan személyes szakmai készségekre kell helyezni, mint például a fizikai teljesítmény, a mozgáskészség, a munkaritmus és a specifikus, egy adott munkakörhöz kapcsolódó készségek.
A képzésnek ki kell terjednie az olyan mentális-kognitív képességek fejlesztésére is, mint a koncentráció, figyelem, megfigyelés és memória.
A munkaerő-piaci integráció elősegítése céljából nagy jelentősége van a munkához való hozzáállásnak is. Az értelmi fogyatékos embereknek fel kell ismerniük, hogy mennyire fontos, hogy legyen munkájuk, és meg kell tanulniuk, ill. nyitottnak kell lenniük annak az elfogadására, hogy szükségük van fejlesztésekre.
Ezen fejlesztések saját munkaszervezésüket, kreativitásukat, tanulási képességüket és a tanulásra való hajlandóságukat, a teljesítményüket, a pontosságot, a rendet, a tisztaságot, az elvégzett munka minőségét, önállóságukat, kezdeményező-készségüket, motivációjukat, rugalmasságra való hajlandóságukat, stressz tűrő képességüket, felelősségérzetüket, költségtudatosságukat, együttműködési készségüket, a tanácsok és a kritika elfogadására való képességek fejlesztését célozzák.
A képzés célja továbbá, hogy fejlessze a fogyatékos személyek magabiztosságát, az ügyfelekkel, kollégákkal szembeni barátságos magatartását, önállóságát, és az önkorrekcióra való képességét és a munkaidő megfelelő kihasználására való igényét.
Ezeknek a készségeknek a megfelelő elsajátítása révén megbízható munkavállalóvá válhatnak. Ezért a képző intézmény feladata, hogy mindezeket a munkaerőpiaccal összefüggő alapvető készségeket fejlessze, amelyek egyeseknek teljesen újak és/vagy ismeretlenek lehetnek, s ezért túlságosan nehéznek tűnhet számukra a munka világának irányába való elmozdulás, de tapasztalataink szerint a célcsoport általában jól motiválható. Ezzel párhuzamosan szükséges az alapvető munkajogok ismerete is.