 |
Minden, amit védett szociális foglalkoztatásról tudni érdemes |
1. A szociális foglalkoztatás
1.1 A munka-rehabilitáció
A munka-rehabilitáció célja a szociális intézményben ellátott személy munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, illetve fejlesztése, továbbá a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra való felkészítés.
A munka-rehabilitációra az intézményi jogviszony keretében kerül sor, az ellátott (illetve ha az ellátott cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, akkor a törvényes képviselője) és az intézmény vezetője közötti megállapodás alapján.
A munka-rehabilitáció szolgálati időre jogosít, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizetik. Munka-rehabilitációnak minősül különösen az intézmény környezetében végzett kisegítő, kiegészítő jellegű, karbantartással, a külső-belső környezet rendben tartásával összefüggő feladatok ellátása.
A munka-rehabilitáció időbeosztását az ellátott állapotának, képességeinek figyelembevételével egyénileg kell meghatározni az egyéni gondozási, fejlesztési, illetve rehabilitációs tervben úgy, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi 6 és a heti 30 órát, és el kell érnie a napi 4 és a heti 20 órát.
Munka-rehabilitáció esetén a szociális intézmény vezetője az ellátottat munka-rehabilitációs díjban részesíti. A munka-rehabilitációs díj havi összege nem lehet kevesebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 30%-ánál.
1.2 A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás
A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás célja a szociális intézményben ellátott személy számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén az önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása, fejlesztése, valamint az ellátott felkészítése védett munka keretében, illetve a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre.
A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás az ellátott, és az intézmény vagy az intézménnyel az ellátottak foglalkoztatására megállapodást kötött szervezet által, legfeljebb egy évre kötött munkaszerződés alapján határozott idejű munkaviszony keretében folytatható.
A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében
- a 16. életévét betöltött személy foglalkoztatható
- a foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi 8 órát és a heti 40 órát
- munkaidőkeret nem alkalmazható
- ha a munkavállaló napi munkaideje a négy és fél órát meghaladja, részére legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani
- a munkavállaló éjszakai munkára, rendkívüli és többműszakos munkavégzésre, ügyeletre, készenlétre nem vehető igénybe
- a kiküldetésre, kirendelésre, munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.
1.3 Előkészületek
Milyen intézményekben lehet foglalkoztatni?
- Fenntartó szerint: a szociális foglalkoztatás folyhat állami, önkormányzati fenntartású illetőleg nem állami, egyházi fenntartású szociális intézményekben.
A foglalkoztatáshoz szükséges tervek
- az egyéni gondozási terv
- fejlesztési terv
- a rehabilitációs terv
- a foglalkoztatás szakmai programja
- foglalkoztatási terv
Az intézményi jogviszonyban álló személy intézményen belüli foglalkoztatása az intézmény foglalkoztatási szakmai programja alapján, az egyéni gondozási, fejlesztési, illetve rehabilitációs tervben foglaltak szerint történik.
A foglalkoztatási szakmai program: A szociális intézmény vezetője az ellátottak szociális foglalkoztatása érdekében foglalkoztatási szakmai programot készít.
A foglalkoztatási szakmai program tartalmazza:
- az intézményen belüli foglalkoztatás formáit
- a szociális foglalkoztatásban részt vevők számát
- a szociális foglalkoztatás keretében végzett tevékenységeket
- a tevékenységekhez kapcsolódóan a szükséges személyi, tárgyi feltételeket
- fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás esetén a munkafolyamatok betanítására vonatkozó fejlesztő program tematikáját
- az előállított termék, illetve szolgáltatás értékesítésének tervét
- a szociális foglalkoztatásban részt vevő személy munkavégzés terén történő továbblépéséhez biztosított lehetőségeket
Foglalkoztatási terv: Az ellátott szociális foglalkoztatása az ellátott egyéni adottságait figyelembe vevő foglalkoztatási terv alapján történik, amelyet az intézményvezető készít el.
A foglalkoztatási tervet a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szakértő bizottság szakvéleményének figyelembevételével, a foglalkoztatásban részt vevő személlyel, illetve törvényes képviselőjével egyetértésben kell elkészíteni.
A foglalkoztatási terv tartalmazza:
- a foglalkoztatott személy fizikai, mentális állapotának, készségeinek, jártasságainak, munkavégző képességének jellemzőit
- a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szakértői bizottság által javasolt foglalkoztatási formát
- az ellátásban részesülő állapotának megfelelő foglalkoztatási célokat, feladatokat és azok megvalósításának módszereit
- a foglalkoztatással kapcsolatos motiváció, mentális támogatás és segítő szolgáltatás módjait
- a foglalkoztatás időtartamát és időbeosztását
Az egyéni gondozási terv, a fejlesztési terv, a rehabilitációs terv az intézményben a foglalkoztatástól függetlenül az ellátottra vonatkozó tervek, de a foglalkoztatási tervnek azokkal összefüggésben kell lennie. Itt önálló, de egymásra épülő, egymást kiegészítő tervekről van szó.
1.4 A cselekvőképességet korlátozó és kizáró gondnokság alatt állók
A cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt állók a fejlesztő felkészítő és a munkarehabilitációs foglalkoztatásba is bevonhatók.
Ki köthet megállapodást?
A munkarehabilitációs foglalkoztatásban a megállapodást az intézményvezető köti az ellátottal, vagy ha az ellátott cselekvőképességet korlátozó vagy cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, a gondnokával. Ebben az esetben a szerződést az ellátott aláírhatja.
A munkaszerződést a fejlesztő felkészítő foglalkoztatás esetén az intézményvezető köti az ellátottal vagy gondnokával, határozott időre.
1.5 A foglalkoztatás feltételei
A foglalkozathatóság vizsgálata
A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz az intézményvezetőnek az ellátott foglalkoztathatóságára, illetőleg a foglalkoztatás formájára ennek alapján dönt az intézményvezető a foglalkoztatás formájáról. A szociális foglalkoztatás alkalmassági vizsgálatot és felülvizsgálatot Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal végzi az intézményvezető erre irányuló kérelme alapján. A felülvizsgálat 10 évente kötelező.
Jogszabály: 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet
A szociális foglalkoztatás tárgyi feltételei
A szociális foglalkoztatáshoz követelmény a jogszabályoknak megfelelő tárgyi feltételek biztosítása.
A szociális foglalkoztatás személyi és tárgyi feltételeit a szociális intézményen belüli foglalkoztatás szakmai követelményeiről, személyi és tárgyi feltételeiről szóló 3/2006. (V. 17.) ICsSzEM rendelet tartalmazza.
A munkahelyeknek a szervezett munkavégzés során történő kialakítására és használatára a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM rendelet vonatkozik.
Itt fontos, hogy a munkavédelemről szóló törvény alapján meghatározott munkahely tárgyi feltételeiről van szó (1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről) Itt külön ki kell emelni, hogy a tárgyi feltételek kialakításánál munkavédelmi szempontból a megváltozott munkaképességűek a sérülékeny csoportba tartoznak. Sérülékeny csoport: az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során.
A szociális foglalkoztatás személyi feltételei
A szociális foglalkoztatás személyi feltételei a foglalkoztatás-koordinátor és a segítő.
A 3/2006. (V. 17.) ICsSzEM rendelet írja elő a kötelezően alkalmazandó létszámot: A segítők és a foglalkoztatás-koordinátorok számát a foglalkoztatottak számára, állapotára, a foglalkoztatás keretében végzett tevékenységre, valamint a foglalkoztatás egyéb körülményeire tekintettel kell meghatározni azzal, hogy 30 foglalkoztatottanként legalább 1 segítőt, valamint 30 fő foglalkoztatott felett, 90 foglalkoztatottanként legalább 1 foglalkoztatás-koordinátort kell biztosítani. A segítő munkakör részmunkaidős foglalkoztatással is ellátható.
A képesítési előírások:
A szociális foglalkoztatásban segítőként az vehet részt, aki
- legalább középfokú végzettséggel és a foglalkoztatott által végzett munka jellegének megfelelő szakismerettel, vagy
- gyógypedagógiai asszisztens, gyógyfoglalkoztató szakasszisztens, szociális gondozó, szervező, szociális asszisztens vagy mentálhigiénés asszisztens képzettséggel rendelkezik.
A szociális foglalkoztatásban a segítő
- irányítja a foglalkoztatást
- szervezi a munkavégzést
- koordinálja a szükséges anyagok beszerzését
- megtervezi a napi tevékenységet
- részt vesz a foglalkoztatási terv kialakításában
- javaslatot tesz az intézményen belüli foglalkoztatás formáira
- a munkavégzés során fenntartja a foglalkoztatottak motivációját, részükre mentális, segítő szolgáltatásokat nyújt.
A szociális foglalkoztatásban a foglalkoztatás-koordinátor
- koordinálja a szociális intézményen belüli munkavégzést,
- részt vesz a szociális foglalkoztatási engedély iránti kérelem előkészítésében,
- részt vesz a foglalkoztatási szakmai program elkészítésében,
- előkészíti a szociális foglalkoztatási támogatással kapcsolatos igényléseket,
- képviseli a szociális intézményt a foglalkoztatással kapcsolatos ügyekben,
- összesíti a nyilvántartásokat, elszámolásokat,
- szervezi a reklám és marketing tevékenységet,
- előkészíti a termék vagy szolgáltatás értékesítési tervét,
- kapcsolatot tart a beszállítókkal,
- előkészíti a foglalkoztatott munkaerőpiacra történő kivezetését,
- javaslatot tesz az intézményen belüli és intézményen kívüli foglalkoztatás formáira.
1.6 Finanszírozás
- 2010. évtől a szociális foglalkoztatás finanszírozása a foglalkoztatási engedélyhez kötötten 3 éves befogadással kerül meghatározásra.
- 2010. január 1-től valamennyi fenntartó típus (állami, egyházi és nem állami) esetében pályázati eljárás keretében történik a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V.12.) Kormányrendelet (továbbiakban: Szfr.) alapján.
- A támogatást a fenntartó részére a Magyar Államkincstár fenntartó székhelye szerint illetékes igazgatósága folyósítja, a fenntartó és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal között létrejött finanszírozási szerződés alapján.
- A szociális foglalkoztató fenntartója általános pályázat keretében az ellátottakkal, illetve törvényes képviselőjükkel szociális foglalkoztatás céljából kötött megállapodások (munka-rehabilitációra), illetve munkaszerződések (fejlesztő- felkészítésre) száma és a szociális foglalkoztatási támogatás éves keretösszege alapján válnak jogosulttá állami támogatásra. A szociális foglalkoztatási támogatás mértéke évente kerül meghatározásra.
- Feladategységnek az egy ellátott által ledolgozott munkaóra minősül.
1.7 Az elbírálásnál figyelembe vett szakmai szempontrendszer
- Az intézmény szakmai programja és a foglalkoztatási szakmai program egymásra épülése, azok mennyire segítik elő az egyéni fejlesztést, illetve rehabilitációt, valamint a szociális foglalkoztatás törvényben megjelölt céljait, ezek mennyiben vannak összhangban a foglalkoztatás szakmai tervével.
- Munka-rehabilitáció esetében a foglalkoztatás mennyiben segíti elő a szociális intézményben ellátott személy munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzését, illetve fejlesztését, továbbá a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra való felkészítést.
- A munka-rehabilitációs tevékenység megválasztásánál a szociális intézmény vezetője figyelembe veszi-e az ellátott testi és szellemi képességeit, és speciális szükségleteinek megfelelően biztosítja-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit.
- A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás mennyiben segíti elő az önálló munkavégző képesség kialakítását, helyreállítását, fejlesztését, valamint az ellátott felkészítése hogyan valósul meg a védett munka keretében, illetve a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre.
- A fenti szakmai követelmények milyen módon jelennek meg a szakmai programokban és a pályázatban leírt szakmai tartalomban.
- A foglalkoztatás során mennyiben jelenik meg azon célcsoport választása, munka-rehabilitációja, vagy fejlesztése, amely a nyílt munkaerőpiacon más foglalkoztatási formában nem tud megjelenni.
- Lehetőséget teremt-e a szolgáltató a helyettesíthetőségre, a munkából időszakosan kiesett (pl. betegség) megállapodással vagy munkaszerződéssel rendelkező személyek helyettesíthetőségére, időszakosan más ellátottak alkalmazására.
- A pénzügyi mutatók megalapozottsága, a foglalkoztatásból származó bevétel arányos visszaforgatása a szociális foglalkoztatás fejlesztésébe és működtetésébe.
- A szociális foglalkoztatás szociális hatósági ellenőrzésének tapasztalatai.
- Előnyben részesülnek a komplex rehabilitációs programok, valamint a költséghatékony foglalkoztatási programok.
- Továbbá előnyben részesülnek azok a szociális foglalkoztatók, amelyek törekednek piacképes termékek előállítására vagy tevékenységek megszervezésére, erőfeszítéseket tesznek megfelelő piacok felkutatására.
- Ugyanígy előnyben részesülnek az elbírálás során azok a szociális foglalkoztatók, amelyek a kimutathatóan képesek a foglalkoztatásban részesülőket a védett foglalkoztatásba, vagy nyílt munkaerőpiacra juttatni.
1.8 Munkaterápia
A szociális foglalkoztatásra vonatkozó szabályok hatálya nem terjed ki a szocioterápiás foglalkozásokra. A szocioterápiás foglalkozásokat az Szociális Törvény és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (a továbbiakban SzCsM. rend.) szabályozza. Az rendelet alapján a szocioterápiás foglalkozások formáit, az ellátást igénybe vevő életkorának és egészségi állapotának, képességeinek megfelelően kell megválasztani, az egyéni gondozási, fejlesztési tervben, illetve rehabilitációs programban megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban.
A szocioterápiás foglalkozások formái különösen
- a munkaterápia
- a terápiás és készségfejlesztő foglalkozás
- a képzési célú foglalkozás.
A munkaterápiára egyebekben a terápiás és készségfejlesztő foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Az ellátott munkaterápiájára fordítható idő nem érheti el a napi négy órát és a heti húsz órát. A munkaterápiában részt vevő ellátott munkaterápiás jutalomban részesíthető. A munkaterápiás jutalom a munkavégzés jellegétől függően differenciált, amelynek havi összegét a munkalapon rögzített tevékenység jellege és a munkavégzéssel töltött idő alapján az intézmény vezetője és a foglalkoztatást vezető szakember határozza meg. Ha az ellátott költőpénzben részesül, a költőpénz összege nem csökkenthető a munkaterápiás jutalom összegével.
A munkaterápiás jutalom gyakoriságáról, a jutalomban részesülő személyekről, valamint annak alkalmankénti összegéről a munkaterápiában való részvétel figyelembevételével az intézmény vezetője határoz.
Az intézményi jogviszonyban álló személy intézményen belüli foglalkoztatása. Ennek két formája a fejlesztő-felkészítő foglalkozás - amely lehetőséget ad az intézménynek külső foglalkoztató bevonására -, illetve a munkarehabilitáció.
Mi a szociális foglalkoztatás?
Az alábbiakban leírjuk, mit értünk szociális foglalkoztatás alatt. Bemutatjuk két formáját, a munkarehabilitációt, és afejlesztő-felkészítő foglalkoztatást.
A szociális foglalkoztatás: az intézményi jogviszonyban álló személy intézményen belüli foglalkoztatása.
Intézményen belüli: Ettől még a foglalkoztatás helyszíne (fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás esetén) lehet az intézmény területén kívül külső foglalkoztató bevonása esetén. Ugyanakkor végig az intézmény szakmai programja alapján történik a foglalkoztatás, az esetleges külső foglalkoztatóval az intézménynek megállapodást kell kötnie. A szociális foglalkoztatási engedélyt az intézmény (külső foglalkoztató bevonása esetén a foglalkoztató) kéri meg, ő alkalmazza a segítőket és a foglalkozási koordinátorokat is.
2. A megváltozott munkaképességű munkavállalók akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező munkáltatónál történő foglalkoztatása
Akkreditált munkáltató: a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának szabályairól szóló külön jogszabály szerint lefolytatott akkreditációs eljárás alapján kiadott akkreditációs tanúsítvánnyal (azaz alap vagy rehabilitációs, illetve kiemelt vagy feltételes tanúsítvánnyal) rendelkező munkáltató.
Az akkreditációs tanúsítvány típusai:
- alap tanúsítvány
- rehabilitációs tanúsítvány
- kiemelt tanúsítvány
- feltételes tanúsítvány
Védett foglalkoztató: a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról szóló külön rendelet szabályai alapján kiadott kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítvánnyal rendelkező munkáltató.
Védett szervezeti cím:védett szervezeti cím illeti meg a kiemelt tanúsítvány alapvető feltételeivel rendelkező, valamennyi feltételt 1 éven belül elérő, feltételes tanúsítványt kapott munkaadót (a feltételes tanúsítvány max. 1 évre adható ki).
Megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri, ha főszabályként
- az egészségkárosodás - az NRSZH szakvéleménye szerint - 40-79, vagy azt meghaladó százalékos mértékű, vagy
- az egészségkárosodás - az NRSZH szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az NRSZH szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy
- súlyos fogyatékosnak minősül
- meghatározott mértékű munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az NRSZH szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább;
(A konkrét jogszabályi definíció a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet értelmező rendelkezései között található)
2.1 Alaptanúsítvány
Az alap tanúsítvány igazolja, hogy a munkáltató a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására irányadó alapvető akkreditációs követelményeknek megfelel (akkreditált foglalkoztató).
Az alaptanúsítvány az akkreditációs foglalkoztatás legelső lépcsőfoka. Alaptanúsítványt az a munkáltató szerezhet, akinél a megváltozott munkaképességű munkavállalók létszáma kevesebb, mint a 20 fő és ez a szám nem éri a foglalkoztatottak 40 %-át.
2.2 Rehabilitációs tanúsítvány
A rehabilitációs tanúsítvány a munkáltatót rehabilitációs foglalkoztatónak nyilvánítja.
A rehabilitációs tanúsítvány az akkreditációs foglalkoztatás második lépcsőfoka. Az engedélyeztetés feltételei többek között rehabilitációs megbízott alkalmazása, rehabilitációs szakmai program, esélyegyenlőségi terv és személyes rehabilitációs terv készítése, segítő szolgáltatások igénybevételi lehetőségének biztosítása.
Rehabilitációs tanúsítványt az szerezhet, aki legalább 20 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót alkalmaz és ez a szám eléri a foglalkoztatottak 40 %-át.
2.3 Kiemelt tanúsítvány
A kiemelt tanúsítvány a munkáltatót védett foglalkoztatónak minősíti.
A kiemelt tanúsítvány az akkreditációs foglalkoztatás legmagasabb lépcsőfoka. Az engedélyeztetés különböző feltételekhez kötött, mint például: képzési lehetőség, közösségi foglalkoztatás biztosítása. Külön kötelezettség: olyan munkavállalók foglalkoztatása, akik a nyílt munkaerőpiacon nem foglalkoztathatók. Kiemelt tanúsítványt az szerezhet, aki legalább 50 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót alkalmaz, és ez a szám eléri a foglalkoztatottak 50%-át.
2.4 A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatások
A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához e rendelet szabályai szerint a következő vissza nem térítendő támogatások nyújthatók:
- rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás (a továbbiakban: bértámogatás),
- költségkompenzációs támogatások, illetőleg
- rehabilitációs költségtámogatás.
Költségkompenzációs támogatások:
- védett foglalkoztatók költségkompenzációs támogatása, valamint
- munkahelyi segítő személy foglalkoztatásával kapcsolatos költségekhez nyújtott támogatás.
Bértámogatás az akkreditált munkáltató részére a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásához állapítható meg.
Védett foglalkoztatók költségkompenzációs támogatásában védett foglalkoztató részesülhet.
A munkahelyi segítő személy foglalkoztatásával kapcsolatos költségekhez nyújtott támogatásban akkreditált munkáltató részesülhet.
A részletes szabályokat a következő jogszabályok tartalmazzák:
- A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet
- A rehabilitációs akkreditációs eljárás és követelményrendszer szabályairól szóló 14/2005. (IX. 2.) FMM rendelet
- A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177 /2005. (IX. 2.) Korm. rendelet
- A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet
- 26/2005. (XII. 27.) FMM rendelet a rehabilitációs akkreditációs díjról
2.5 Fontos változások
- 2007. június 30-áig igényelhető a régi szabályok alapján dotáció,
- 2007. július 1-jétől támogatásban csak az akkreditált munkáltató részesülhet (és csak az új szabályok alapján).
- 2009-től nem igényelhető új munkavállaló után a támogatás
3. Nyílt munkaerőpiac
A megváltozott munkaképességűek nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatásához széles körben nyerhetőek támogatások egyedi döntés, illetőleg pályázati eljárás keretében.
A nyílt munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható támogatások: a Foglalkoztatási Törvény alapján igényelhető támogatásokkal kapcsolatos feladatokat országosan kiépített szervezet látja el.
Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat:
A Foglalkoztatási Hivatal: meghatározza a munkaügyi központok szolgáltató tevékenységének szakmai követelményeit, hatósági jogkört gyakorol, adatgyűjtési, elemzési tevékenységet folytat, ellát egyes munkaerő-piaci programokkal kapcsolatos feladatokat, nemzetközi feladatai között ellátja az Európai Foglalkoztatási Szolgálat, az EURES-rendszer magyarországi működtetésének és fejlesztésének feladatait.
A kiemelt hatáskörű és illetékességű munkaügyi központok az alábbi feladatokat látják el:
- A Munkaerőpiaci Alap működtetése, a támogatások és ellátások nyújtása, ezek felhasználásának ellenőrzése,
- a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat:, engedélyezési, nyilvántartási hatósági jogkört gyakorolnak (pl. munkaközvetítők-, munkaerő-kölcsönzők nyilvántartásba vétele)
A Foglalkoztatási Törvény alapján nyújtható támogatások:
- Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások
- Munkaerő-piaci programok támogatása
3.1 Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások
Bértámogatás: a támogatás csak a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő álláskeresők, megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása esetén nyújtható, akik a többi munkavállalóhoz képest nehezebben találnának munkát. A támogatás a munkaadóknak adható.
A támogatás részletes szabályait és a támogatható foglalkoztatottak körét a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet tartalmazza.
Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni:azt a személyt, aki rehabilitációs járadékban részesül, továbbá azt az álláskeresőt, aki a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 2. § e) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel.
Jogszabályi háttér:
- 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Flt.)
- A támogatások részletes szabályait és a támogatható foglalkoztatottak körét a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet tartalmazza
1. A szociális foglalkoztatás
2. A megváltozott munkaképességű munkavállalók akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező munkáltatónál történő foglalkoztatása
| 2.1 | Alaptanúsítvány |
| 2.2 | Rehabilitációs tanúsítvány |
| 2.3 | Kiemelt tanúsítvány |
| 2.4 | A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatások |
| 2.5 | Fontos változások |
3. Nyílt munkaerőpiac
| 3.1 | Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások |
